2008. augusztus 8., péntek

Szitás Balázs

A Felvidéki Dunaszerdahelyen születtem 1985 március elsején. Egy közeli kis faluban, Sárosfán éltem egészen tizenkilenc éves koromig. Iskoláimat Sárosfán, Somorján, Pozsonyban és Budapesten végeztem. Az érettségiig soha egy fél gondolattal sem gondoltam arra, hogy színpadra álljak. Ekkor egy gyönyörű sugallat hatására jelentkeztem a Shakespeare Színiakadémiára, amit el is végeztem. Amellett, hogy sokat tanultam: a hibákat és javítanivalókat kerestem, mint ahogyan önmagamban is. Azt hiszem ez a fejlődés útja. A soha el nem fogadás. Azt hiszem az ellenállásom addig tart, amíg kiderül, hogy a másik ember gondolata igazabb az enyémnél.

Utat keresek nyitottan, érdeklődve, igyekezve kiszűrni a legtisztább anyagot. Ez természetesen rengeteg tévút megjárását eredményezi, de a több út megszüli a maga véresen gyönyörű eredményét, és itt nemcsak a könnyek és mosolyok intenzív megélésére gondolok, hanem olyan konkrétumokra, mint a Radikális Szabadidő Színház megtalálása, ahol küzdelmesen tanultuk együtt a szerepformálás és formáltatatás csodáit. Ez reményeim szerint egy véget nem érő folyamatot nyitott meg bennem. Ha ez így van, Színész lehetek. Most pedig a teljesebb összkép reményével nyújtom át fontosabb szerepeim egy-egy pillanatát:

Csehov: Nyári tragédia (Tolkacsov)

2005-ös performance-fesztivál

Paul Foster: Brutus (Cat)

Szitás Balázs: Tubicám (Jack)
Azért kap erről két képet az olvasó, mert ezt én rendeztem. Az első és feledhetetlen.


Mozgásperformance Fehér Ferenc rendezésében


Csehov: Hattyúdal (Nyikita Ivanics)

Végezetül szeretném megköszönni azoknak a bizalmát, akik bíznak bennem.
Hiszen ki másnak köszönhetném?

Nincsenek megjegyzések: